Visszafordulási arány — miért félrevezető szám?

Mikor jó, mikor rossz?

Amit valójában érdemes nézni

Nem az arányt önmagában, hanem azt, hogy a látogató elvégezte-e, amiért jött. Ezért hasznosabb mérce a cselekvés (hívás, űrlap, kattintás a fő gombra), mint a visszafordulás.

És van egy technikai csapda is: az arány számítási módja rendszerenként eltér, és a modern analitikai eszközök más definícióval dolgoznak, mint a régiek. Két rendszer száma ezért nem összehasonlítható — sőt, ugyanazon rendszeren belül sem, ha közben verziót váltottak.

Mikor jelez tényleg problémát?

Ha egy oldalon MAGAS a visszafordulás ÉS rövid a bent töltött idő ÉS a látogató visszatér a találati listára. Ez a hármas együtt már valós jel — a pogo-sticking mintázata, ami arra utal, hogy nem azt kapta, amit a cím ígért.

Hogyan tegyél kontextust mellé?

A szám önmagában nem értelmezhető, két dolog viszont azonnal használhatóvá teszi: nézd meg forrásonként és oldaltípusonként. A hirdetésből érkező forgalom visszafordulása szinte mindig magasabb, mint a márkanévre keresőké — és ez nem hiba, hanem a hidegebb közönség természetes következménye.

Amit ne csinálj vele

Ne tedd célszámmá. A visszafordulási arány technikai trükkökkel könnyen javítható (például automatikus események küldésével), miközben az üzleti eredmény semmit nem változik. Egy mutató, amit meg lehet szépíteni anélkül, hogy jobb lenne a valóság, rossz cél.

Mit tegyél, ha tényleg magas?

Nézd meg, mire érkeztek: melyik keresésre jelenik meg az oldal. Gyakori ok, hogy a cím olyan kérdést ígér, amire a szöveg nem válaszol — ilyenkor nem a design a hibás, hanem az illeszkedés. A javítás a szöveg elején kezdődik: az első bekezdésnek meg kell adnia a választ, nem bevezetnie hozzá.