Többszintű linképítés — mi ez, és miért nem ajánljuk?

A többszintű linképítés (tier-linképítés) az, amikor nem közvetlenül a saját oldaladra építesz linkeket, hanem a rád mutató linkek oldalaira: az első szint mutat rád, a második az elsőre, és így tovább. Az elmélet elegáns. A gyakorlatban ez a módszer a kockázatot koncentrálja, nem az értéket — ezért nem ajánljuk.

Mi az elmélet?

A gondolat a link-alapú rangsorolás alapjából indul: ha egy link szavazat, és a fontosabb oldalaktól érkező szavazat többet ér, akkor a rád mutató oldalt is „fontosabbá” lehet tenni azzal, hogy oda is linkeket építünk. Így épül a szintezés:

A logika a PageRank eredeti gondolatából származik — és épp ezért hangzik meggyőzően: nem kitalált elméletre épül, hanem egy valódira, csak túl mechanikusan alkalmazza.

Miért tűnik jó ötletnek?

Három okból, és mindhárom érthető:

• Kockázat-áthelyezés érzete. „A gyenge linkek nem az én oldalamra mutatnak, hanem egy köztes oldalra” — vagyis mintha távolabb kerülne tőled a kockázat.
• Skálázhatóság. A második és harmadik szint automatizálható, tehát nagy számokat lehet gyorsan felmutatni.
• Mérhetőnek látszik. A linkszám nő, a külső eszközök mutatói mozdulnak — látszik a „munka”.

A harmadik pont a legcsalókább: azok a mutatók, amelyek elmozdulnak, külső cégek becslései, nem a kereső értékelése.

Hol szakad el a valóságtól?

Négy ponton, és mindegyik önmagában is elég ok a kihagyásra:

A negyedik sor a leglényegesebb, és a legkevésbé szokás róla beszélni: a második-harmadik szintet jellemzően nem te építed és nem is látod. Amikor később kiderül, hogy mi történt, már nincs kihez fordulni és nincs mit leszedni. A disavow nem varázsszer: a nem ismert linkeket nem tudod bejelenteni.

A helyreállítás aszimmetriája

Ez a döntés valódi tétje. A visszaesés napok alatt megtörténik; a visszaépülés hónapokban mérhető. És amíg a forgalom lent van, nemcsak a látogatót veszíted el, hanem azt a képességedet is, hogy megértsd, mi történt — mert egyszerre több változó mozdul.

Ebből következik egy egyszerű vezetői szabály: minél inkább a keresésből él a vállalkozás, annál kevésbé szabad ilyen technikához nyúlni. Aki egy bevételt termelő csatornát tesz kockára néhány hét előnyért, rossz cserét csinál. A mérlegeléshez lásd a gray hat SEO fogalmat.

Mikor derül ki, hogy baj van?

Jellemzően nem azonnal — és ez a csapda. Az első hetekben gyakran tényleg javul valami, mert az első szint önmagában nem feltétlenül rossz. A második-harmadik szint hatása később és hirtelen jelentkezik, sokszor egy általános algoritmus-frissítés idején — amikor a legkönnyebb valami másra fogni.

Ha egy visszaesés után nem tudod megmondani, mi mutat az oldaladra, akkor nem is fogod tudni kijavítani. Az áttekinthetőség nem adminisztratív részlet, hanem az egyetlen dolog, ami helyreállíthatóvá teszi a helyzetet.

Mi működik helyette?

Ugyanaz az erőforrás — pénz, idő, figyelem — három helyen jóval biztosabban térül meg:

• A meglévő, majdnem-nyerő oldalak felhozása. Ahol már van megjelenés, de a pozíció 8–20 között áll, ott a legkisebb lépés hozza a legnagyobb változást. Ezeket a Search Console megmutatja.
• Belső linkelés rendezése. A saját oldalaid között te osztod el a fontosságot, ingyen és teljes kontrollal — részletek a céloldal-kijelölésnél.
• Egy asset, amire maguktól hivatkoznak. Számítás, összehasonlítás, valós adatokra épülő elemzés. Ez lassabb, de az így kapott link nem is szedhető el.

Ez a három nem hangzik olyan jól, mint egy több ezer linkes kampány. Viszont mindhárom visszafordítható, átlátható, és nem kell miatta aggódni egy frissítés bejelentésénél.

Mit tegyél, ha már van ilyen kampányod?

Ne ess pánikba, és főleg ne kapkodj a törléssel — a kapkodás itt is többet szokott rontani.

• Először mérj fel. Kérd el a szolgáltatótól a teljes listát arról, mi mutat rád és honnan. Ha nem tudja megadni, az önmagában válasz a kérdésedre.
• Állítsd le a folyamatos építést. Ami már kint van, azzal később lehet foglalkozni; a mintázat növelése viszont ma is folyik.
• Az elsőszintű, valódi megjelenéseket tartsd meg. Nem minden rossz benne: a témába vágó, olvasott médiumban megjelent cikk értékes marad.
• Bejelentés csak tudatosan. A disavow eszköz, nem tisztítószer — csak azt tudod bejelenteni, amit ismersz, és a jó linkek téves bejelentése kárt okoz.

És a legfontosabb: ne ugyanattól a szolgáltatótól kérj helyreállítási tervet, aki a problémát okozta, ha közben ugyanazt a logikát képviseli.

Hogyan adják el neked — és mit kérdezz vissza

Ezt a módszert ritkán nevezik a nevén. Néhány visszatérő megfogalmazás, és a kérdés, ami tisztázza a helyzetet:

A harmadik sor a legfontosabb kérdés az egész listán, mert logikai csapdát bont ki: ha a második szint tényleg nem hat rád, akkor nem is éri meg megfizetni; ha viszont hat, akkor a kockázata is a tiéd. A kettő együtt nem állhat.

Van olyan eset, amikor mégis van értelme?

A tisztesség kedvéért: igen, egy szűk esetben. Ha a saját, valódi megjelenéseid (szakmai cikk, sajtómegjelenés) olyan oldalakon vannak, amelyek maguk is jól látogatottak és jó szerkesztőséggel működnek, akkor annak nincs értelme, hogy külön linkeket építs rájuk — ők maguk kapnak hivatkozásokat.

Amit ehelyett érdemes: a saját megjelenéseidre te magad hivatkozz a saját oldaladról és a saját csatornáidon. Ez nem tier-linképítés, hanem terjesztés — átlátható, ingyenes, és senki nem tudja később a fejedhez vágni.

Vagyis a módszer mögötti helyes megfigyelés az, hogy egy megjelenés önmagában kevés: terjeszteni is kell. Csak épp nem vásárolt linkekkel, hanem valódi figyelemmel.

Honnan jön ez a módszer, és miért él tovább?

A tier-linképítés a 2010-es évek elejének öröksége. Akkor a link-alapú rangsorolás mechanikusabban működött, a mennyiség tényleg számított, és a felismerés lassabb volt — vagyis évekig működött. Ez a korszak elmúlt, a módszertan viszont megmaradt, két okból:

• Jól eladható. Nagy számokat lehet mutatni, és a nagy szám meggyőzőbb, mint a „három jó megjelenés”.
• Nehéz ráfogni a kudarcot. Ha hónapokkal később jön a visszaesés, addig sok minden történt — mindig lesz mire hivatkozni.

Ez az utóbbi a legkellemetlenebb része: a módszer épp azért tud fennmaradni, mert a következménye időben elszakad a döntéstől. Aki eladta, addigra rég kiszámlázta.

A döntési kérdés, ha most kell választanod

Ha ajánlatot kaptál és dönteni kell, ezt a három kérdést tedd fel magadnak — nem a szolgáltatónak:

Az első kérdés önmagában eldönti az esetek többségét. Egy hobbi-projektnél a kísérletezés érthető; egy működő vállalkozásnál a keresési csatorna nem kísérleti terep.

Kapcsolódó: Gray hat SEO — a szürkezóna mérlegePBNDisavowVendégblog — mikor működik?