Miért használják rosszul a magyar cégek az AI-t? Amit az uniós adat mutat

Hol tartunk a számok szerint?

Az Eurostat minden évben megkérdezi az uniós vállalkozásokat, használnak-e mesterséges intelligenciát. A felmérés a legalább 10 főt foglalkoztató cégekre vonatkozik, vagyis a legkisebb, néhány fős vállalkozások nincsenek benne.

A 2025-ös eredmény:

Csoport	AI-t használó cégek aránya (2025)
Magyarország, legalább 10 fős cégek	10,37%
EU-átlag, legalább 10 fős cégek	19,95%
EU, kisvállalatok (10–49 fő)	17%
EU, közepes vállalatok (50–249 fő)	30,36%
EU, nagyvállalatok (250 fő fölött)	55,03%

A magyar arány nagyjából az uniós átlag fele. És a táblázat másik fele is sokat elmond: minél kisebb a cég, annál ritkábban használ AI-t. Magyarországon a vállalkozások túlnyomó többsége kicsi, így ez részben a cégszerkezetből is jöhet. Hogy mekkora részben, azt ebből az adatból nem lehet megmondani.

Egy fontos megjegyzés. Az Eurostat azt kérdezi, használ-e a vállalkozás AI-technológiát. Ha egy kolléga a saját gépén ChatGPT-vel ír e-mailt, az a statisztikában valószínűleg nem jelenik meg. A valós használat tehát magasabb lehet. Csak éppen nem szervezett, és szerintem pont ez a gond.

Mire használják azok, akik használják?

Az Eurostat azt is megnézte, mire használják az AI-t azok az uniós cégek, amelyek egyáltalán használják. A két leggyakoribb terület:

• marketing vagy értékesítés: 34,70%;
• üzleti adminisztráció, vezetés: 31,05%.

A technológiák közül a szövegbányászat (11,75%), a kép-, videó- és hanggenerálás (9,55%), valamint a szöveg- és beszédgenerálás (8,76%) a leggyakoribb. Ezek az arányok az összes cégre vonatkoznak, nem csak az AI-t használókra.

Ez nekem azt mutatja, hogy az AI első számú terepe a marketing. Ami egyrészt jó hír, mert itt gyorsan látszik az eredmény. Másrészt ez az a terület, ahol a legkönnyebb rosszul használni: tömegesen gyártani szöveget és képet, amit senki nem ellenőriz, és ami úgy hangzik, mint a konkurencia anyaga.

Hogy mi a különbség a jó és a rossz használat között a marketingben, azt egy egyszerű példával mutatnám meg. A rossz változat: „írj egy Facebook-posztot a fogászatunkról”. Ebből egy udvarias, semmitmondó szöveg lesz, ami bármelyik fogászat oldalán megjelenhetne. A jobb változat: az AI megkapja a rendelő tíz leggyakoribb páciens-kérdését, az árlistát és két korábbi posztot, ami jól ment, és ebből készít öt vázlatot. Ezekből egy ember választ, javít, és ő dönti el, mi megy ki. Ugyanaz az eszköz, csak az egyik esetben a cég saját tudása megy bele, a másikban semmi.

A különbség nem az eszközben van, hanem abban, hogy mit adsz neki, és ki nézi át, amit visszaad.

Mi tartja vissza a cégeket?

Az Eurostat azokat a cégeket is megkérdezte, amelyek fontolgatták az AI bevezetését, de végül nem vezették be. Az okok:

Ok	Említők aránya (EU, 2025)
Hiányzik a szükséges szakértelem	70,89%
Nem világosak a jogi következmények	52,52%
Adatvédelmi aggályok	48,83%
Nem tartják hasznosnak	20,68%

Ami engem meglepett: a „nem hasznos” csak minden ötödik cégnél szerepel. Vagyis a legtöbben elhiszik, hogy az AI hasznos lenne. Azt nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá, és mitől lesz biztonságos. Ez nem technológiai probléma, hanem tudás- és folyamatprobléma.

A Euronews 2026 májusában ugyanezt az Eurostat-felmérést cégméret szerint is szétbontotta, ott már az összes céghez viszonyítva. A közepes cégek 10,51 százaléka, a nagyvállalatok 10,32 százaléka nevezte meg akadályként a szakértelem hiányát, és mindkét csoportban ez lett az első helyen. Azt, hogy az AI nem hasznos, a közepes cégek 2,09, a nagyok 1,55 százaléka mondta. Más szóval: a cégméret változik, a fő akadály nem.

Ebből egy dolog következik szerintem. Ha egy magyar cégvezető azt mondja, hogy „nálunk ez nem működne”, érdemes megkérdezni tőle: kipróbálta, vagy csak nem tudja, hogyan kezdjen bele? A számok alapján a második sokkal gyakoribb.

Szerintem itt használják rosszul

Az alábbiak a saját meglátásaim, nem mért adatok. Négy mintát tartok a legvalószínűbbnek, és mindegyik abból jön, hogy az AI-t eszköznek tekintik, nem folyamat részének.

• Feladat helyett eszközzel kezdenek. Előfizetnek valamire, aztán keresik, mire lehetne használni. Fordítva kellene: melyik ismétlődő munka visz el heti öt órát?
• Nincs, aki ellenőrizze. Az AI által írt szöveg magabiztos, akkor is, ha téved. Ha nincs egy ember, aki átolvassa, a hibák egyenesen az ügyfélhez mennek.
• Nem adnak neki saját anyagot. Ha az AI nem kapja meg a cég árlistáját, korábbi ajánlatait és a gyakori kérdéseket, általános szöveget ír. Az pedig olyan, mint mindenki másé.
• Nem tisztázzák, mit szabad betáplálni. Ügyféladat, szerződés, bérlista. Az adatvédelmi aggály jogos, és a megoldás nem a tiltás, hanem egy egyszerű belső szabály.

Én így kezdeném

Ha egy 10–50 fős magyar cégnél kellene elindítanom az AI-használatot, nem eszközlistával kezdeném, hanem ezzel a négy lépéssel:

• 1. Egy feladat, egy hónap. Kiválasztanék egyetlen ismétlődő munkát, például az ajánlatkérésekre adott első választ vagy a heti hírlevél vázlatát. Csak ezt csinálnám AI-jal egy hónapig.
• 2. Saját alapanyag. Összegyűjteném egy dokumentumba a cég árait, szolgáltatásait, tíz jó korábbi válaszát és a tiltott állításokat. Ezt kapná meg az AI minden alkalommal.
• 3. Egy felelős ember. Kijelölnék valakit, aki minden kimenő anyagot átnéz. Nem kell informatikusnak lennie, csak ismernie kell a céget és a vevőket.
• 4. Egyoldalas szabály az adatokról. Mit lehet bemásolni, mit nem. Személyes adat, szerződés, pénzügyi adat csak olyan eszközbe, amelynek a feltételeit a cég átnézte.

Mérni azt mérném, mennyi időt spórolt meg a feladat a hónap végére, és romlott-e közben a minőség. Ha működik, jöhet a következő feladat. Ha nem, akkor is tanultunk belőle, és nem költöttünk el egy évnyi előfizetést.

A 70 százalékos „nincs szakértelem” válasz szerintem jó hír is. A szakértelem tanulható, és egy kisebb cégnél egyetlen jól kiválasztott feladaton is meg lehet szerezni. Nem kell hozzá AI-stratégia, csak egy hónap és egy felelős.

Források

• Eurostat: Use of artificial intelligence in enterprises (2025-ös adatok)
• Euronews: Why European businesses are not using AI tools (2026)

Gyakori kérdések

Hány magyar cég használ mesterséges intelligenciát?

Az Eurostat 2025-ös adata szerint a legalább 10 fős magyar vállalkozások 10,37 százaléka. Az uniós átlag 19,95 százalék.

Mire használják a cégek leggyakrabban az AI-t?

Az AI-t használó uniós cégek 34,70 százaléka marketingre vagy értékesítésre, 31,05 százaléka üzleti adminisztrációra használja.

Miért nem vezetik be a cégek az AI-t?

A bevezetést fontolgató, de elvető uniós cégek 70,89 százaléka a szakértelem hiányát, 52,52 százaléka a jogi bizonytalanságot, 48,83 százaléka adatvédelmi aggályt említett.

Hogyan kezdjen bele egy KKV az AI használatába?

Szerintem egyetlen ismétlődő feladattal, a cég saját anyagaival, egy kijelölt ellenőrrel és egy egyszerű szabállyal arról, milyen adatot szabad bemásolni.