Tartalomépítés — hogyan épül fel egy témakör

Sok vállalkozás úgy csinál tartalmat, ahogy az ötlet jön: egyik héten árakról ír, másikon egy esettanulmányt tesz ki, harmadikon hírt oszt meg. Egy év múlva ott van harminc cikk, ami együtt semmit nem épített. A tartalomépítés ennek az ellentéte: nem cikkeket gyártasz, hanem egy témakört fedsz le — addig, amíg a kereső is látja, hogy ebben te vagy otthon.

Miért nem működik a szórt cikkgyártás

Két oka van, és mindkettő a kereső működéséből következik.

A kereső témában gondolkodik, nem cikkben. Amikor eldönti, kit mutasson egy kérdésre, azt is nézi, mennyire hiteles a forrás abban a témában. Egy magányos cikk erre kevés jelet ad. Öt összefüggő lap, amik egymásra hivatkoznak, jóval többet.

Egy témára egy lapot választ. Ha három hasonló cikked van ugyanarról, nem mind a három fog megjelenni — egyet kiválaszt, a többit elhagyja. A szórt gyártás pont ezt termeli: közeli témájú, egymást gyengítő lapokat.

A gyakorlatban ez úgy néz ki, hogy egy oldalon van harminc cikk, amiből három hozza a megjelenések 90 százalékát, a többi huszonhét pedig nulla közelében van. Nem azért, mert rosszak — hanem mert nincs mögöttük szerkezet.

1. lépés: a témakör kiválasztása

Nem az a jó témakör, ami a legnagyobb. Az, ami három feltételnek egyszerre megfelel:

Van benne üzleted. Ha lefeded, és onnan jönnek a látogatók, azok a te vevőid lehetnek. Ez zárja ki azokat a nagy forgalmú témákat, amiknek semmi közük ahhoz, amit eladsz.

Van hozzá saját tudásod. Amit nem tudsz konkrétabban megírni, mint a versenytárs, azt fölösleges megírni. A konkrétum — ár, folyamat, eset, mérce — az, amitől a lap más lesz.

Nem fedted még le. Ez a leggyakrabban kihagyott ellenőrzés. Mielőtt nekifutsz, nézd meg, mid van már: gyakran kiderül, hogy a téma fele már ott van szétszórva a régi cikkekben — ilyenkor nem írni kell, hanem rendezni.

Egy témakör akkora legyen, hogy 4–6 lappal körbeérhető. A „marketing” nem témakör, a „Facebook-hirdetés árazása kkv-nak” igen.

2. lépés: a szerkezet

A bevált felépítés egy középső, átfogó lapból és a köré szervezett részkérdésekből áll.

A lényeg a kapcsolat közöttük. A pillér mindegyik részkérdésre hivatkozik, a részkérdések pedig vissza a pillérre és egymásra, ahol indokolt. Ez a hálózat az, amiből a kereső látja, hogy a téma nálad összefügg.

Egy gyakorlati megkötés: a hivatkozás akkor ér valamit, ha a szövegben van, és a linkszövege elárulja, hova visz. A lap alján felsorolt „kapcsolódó cikkek” doboz sokkal gyengébb jel.

3. lépés: a sorrend, ami könnyebbé teszi

Ösztönösen mindenki a pillérrel kezdene — hiszen az az áttekintés. A gyakorlatban fordítva egyszerűbb.

Írd meg először a részkérdéseket. Ezek konkrétak, könnyebb hozzájuk anyagot gyűjteni, és külön-külön is elkezdenek megjelenéseket hozni. Mire négy-öt megvan, a pillér gyakorlatilag összeáll magától: az lesz, ami összeköti őket, és eldönti, ki melyikre menjen tovább.

Ennek van egy másik előnye is. Ha a részkérdések írása közben kiderül, hogy a téma nem érdekes vagy nincs rá kereslet, akkor még nem költöttél rá egy nagy pillértartalmat.

Ütem: heti egy lap teljesen elég. Hat hét alatt megvan egy témakör. Aki egy hónap alatt akar húszat, az vagy vékonyat fog gyártani, vagy abbahagyja a második hónapban.

Miből írj — ha nincs kutatói kapacitásod

A tartalomépítés legnagyobb akadálya ritkán az idő. Az, hogy nincs miből írni — pontosabban: nincs olyan anyag, amitől a lap más lenne, mint a többi.

Négy forrás van, ami minden vállalkozásnál rendelkezésre áll, és egyiket sem kell kutatni:

A beérkező kérdések. Amit telefonban és e-mailben kérdeznek, az szó szerint keresés is. Ha egy kérdés harmadszor merül fel, az egy lap. Ez a legjobb forrás, mert biztosan valós.

Az árajánlataid. Amit magyarázni szoktál egy ajánlat mellé — miért ennyi, mi van benne, mi kerül pluszba —, az kész tartalom. És pont az a rész, amiről a versenytárs hallgat.

A visszautasítások. Amikor nem lettél te a nyertes, jellemzően kiderül, mi alapján döntöttek. Ez megmutatja, mit kell a lapon előbb megválaszolni.

A saját hibáid. Amin egyszer elcsúsztál, arról tudsz konkrétan írni. Ez az a tartalomtípus, amit AI-val nem lehet előállítani, és ami a legtöbb bizalmat építi.

Ha ebből a négyből dolgozol, a lap automatikusan tartalmazza azt, amitől nem lesz sablonos: számot, esetet, és olyan mondatot, amit csak az tud leírni, aki csinálta.

4. lépés: hogyan mérd

Cikkenként mérni félrevezető. A tartalomépítés eredménye a témakör szintjén jelenik meg.

Amit nézz: a témakörhöz tartozó kifejezések összesített megjelenése a Search Console-ban. Ez jellemzően 2–4 hónap után kezd emelkedni, és nem egyenletesen — hanem úgy, hogy egyszer csak több lap egyszerre mozdul meg.

Amit ne nézz: az egyes cikkek olvasószámát. Egy részkérdés-lapnak nem az a dolga, hogy sokan olvassák, hanem hogy pontosan válaszoljon annak, aki pont azt kérdezi.

Egy jó jel, amire kevesen figyelnek: ha a kereső elkezdi a te lapjaidat mutatni olyan kifejezésekre is, amikre nem külön írtál. Ez azt jelenti, hogy a témakörben hitelesnek tart — pontosan az, amiért az egész munka folyt.

Egy konkrét példa: hogyan néz ki hat lap

Az elmélet akkor válik használhatóvá, ha látod egy témán. Vegyük azt, hogy weboldal-készítéssel foglalkozol, és a témakör az árazás.

Figyeld meg, hogy egyik lap sem fedi a másikat: mindegyik más kérdésre az egyetlen válasz. Ez az a szűrő, amivel a kannibalizáció elkerülhető — ha két lap leírását nem tudod két különböző mondatban megfogalmazni, akkor egy lapról van szó.

És figyeld meg azt is, hogy a hat lap különböző döntési szakaszban lévő embert szolgál ki. Aki a szórásra kíváncsi, még tájékozódik; aki a folyamatot nézi, már majdnem választott. A témakör így nemcsak a keresőnek jelez, hanem végig is kíséri a vevőt.

Négy hiba, ami elrontja

Túl széles témakör. Ha hat lap után sem érzed, hogy körbeértél, a téma túl nagy volt. Ilyenkor szűkíts, ne írj tovább.

Átfedő lapok. Ha két részkérdés ugyanarra a keresésre pályázik, versenyeznek. Írás előtt fogalmazd meg egy mondatban, melyik lap melyik kérdésre a válasz — ha két mondat hasonlít, egy lap legyen belőlük.

Elmaradt belső linkelés. A leggyakoribb. A lapok elkészülnek, de nem kötik össze őket, és így ugyanaz marad, mint a szórt gyártás — csak több munkával.

Félbehagyás. Három lap egy hattagú témakörből nem fél eredmény, hanem közel nulla. Ha kevés a kapacitás, inkább válassz kisebb témakört, és azt fejezd be.

Kapcsolódó: TartalompillérBelső linkBlog