Oldaltérkép (XML sitemap) — mire jó és mire nem?
Mikor számít igazán?
Három helyzetben ad valódi többletet:
- Nagy oldalnál, ahol a belső linkelés önmagában nem ér el mindent.
- Új domainnél, amelyre még kevés külső hivatkozás mutat.
- Gyorsan változó tartalomnál, ahol a friss oldalak mielőbb be kellene kerüljenek.
Egy 30 oldalas, rendesen linkelt céges honlapnál a sitemap kényelmi funkció — a bot a menüből is mindent megtalál.
Mit tegyél bele, és mit soha?
| Bele | SOHA ne |
|---|---|
| 200-as választ adó, indexelendő oldalak | 404-es vagy átirányított URL |
| Kanonikus verzió | noindex-szel jelölt oldal |
Valós lastmod dátum | Paraméteres szűrő-variánsok |
| Csak a saját domained | Kosár, pénztár, köszönő oldal |
A leggyakoribb és legártalmasabb hiba a hamis lastmod: ha minden URL-nél a mai dátum szerepel, holott semmi nem változott, a jelzés elveszíti a hitelét, és a kereső idővel figyelmen kívül hagyja.
Karbantartás — amit a legtöbben elfelejtenek
A sitemap nem „egyszer beállítom” dolog. Ha új oldalt publikálsz, kerüljön bele; ha törölsz vagy átirányítasz, kerüljön ki. Egy elavult sitemap tele 404-esekkel rosszabb, mint ha egyáltalán nem lenne — mert a bot idejét pazarolja, és minőségi jelet is ad rólad.
Nagy oldalnál érdemes több, tematikus sitemapra bontani (blog, szolgáltatások, fogalomtár), egy index-sitemappal összefogva. Így az is látszik a Search Console-ban, melyik tartalomtípus indexelése akadozik.
Gyakori félreértés
„Feltöltöttem a sitemapot, miért nincs indexelve minden oldal?” — mert a sitemap felfedezést segít, nem indexelést garantál. Ha egy oldal bejárva, de nem indexelve marad, az tartalmi ítélet, nem technikai hiba; erről szól az indexelhetőség fogalmunk.